Zaporozsec kÁbel a rengetegben

Elérkezett 2014 első műhelygyakorlata. A tavalyi farkasordító hideghez képest március 22-én verőfényes napsütésre lehetett számítani közel 20 fokos meleg társaságában. A metálkék zaporozsecen száguldó riporteretek ezúttal egy delfinkék Wartburg társaságában vett részt a megmozduláson, ugyanis a zapi egy fontos küldetést teljesített a Nemzetközi Autó, Motor és Tuning Show-n. A Retropartyzánok standján ő képviselte a Magyar Zaporozsec Klubot. De erről majd egy másik cikk keretében számolok be. A Nyári Pál utcai udvarra kanyarodva örömmel konstatáltam, hogy alig találtam parkolóhelyet, mivel ez azt jelentette, nagy az érdeklődés a szerelőnap iránt. Talán még sosem voltunk ennyien. Épp tanakodás volt, hogy hogy tolják ki a zapit a garázsból. Ekkor jelentem meg a kezemben egy akksival, ami régen a metálkék villámot szolgálta, de ő kapott újat ez pedig még annyira használható, hogy a klubautóban még jó szolgálatot fog tenni. Persze azért kitoltuk a levegőre, de raktárba büdösítsünk. Én voltam az a szerencsés aki beindíthattam. Bevallom őszintén nem sok reményt fűztem hozzá, hogy azonnal beindul közel 6 hónap állás után. De a kis zapi szinte egy pöccre indult, igaz rémesen zakatoló hangja volt és csak az egyik hengersor járt de ez már fél siker. Közben a Vaskalap által felajánlott néhai trabant gumik közül az egyik leeresztett, de egyik hiba sem tűnt megoldhatatlan feladatnak. A kitűzött cél az elektromos rendszer rendbetétele és a tank visszahelyezése volt, de először a motort kellett rendes működésre bírni. Szokás szerint mindenki megtalálta a maga feladatát. Vaskalap a kábeleket rendezgette a műszerfal alatt. Jani nekiállt leszedni a porrá rohadt szellőző lemezt a motortérben, Csaba egy tenyérnyi részt elkezdett polírozni kíváncsiságból. Gyuri a Moszkvicsával bíbelődött. Gáborral a motort bűvölése előtt megpróbáltuk eltávolítani egy mágnes segítségével a tankból a beletört fúró meg egyéb darabokat. Szóval ahányan volta annyi félét csináltunk, követni is nehéz volt. A motor is sorra került, hál istennek a gyertyák megpucolása után mind a 4 henger beindult és továbbra is egész szépen duruzsoltak. A nagy sürgés forgás közepette gördült be a kapun egy bilikék zapi Budaházi Istvánnal a volánjánál. Szinte mindenki eldobta ami a keze ügyében volt és megrohamozták az új jövevényt. Ketten már az autó alatt voltak és a motorháztető is rögtön felpattant. De volt ám aki dolgozott, Csaba a benzintank csavarjait furkálta ki majd új menet lett belevágva, de sajnos egy aprócska lyukat fedeztünk fel a rajta úgyhogy a belsejének a felújításán kívül a külsejét is meg kell stoppolni. Tiszteletét tette nálunk ifj. Kánya Zoltán is a SzoJBaT feje. Ő leginkább a kommunikációs képességeit csillogtatta meg az ottléte alatt, de így is voltunk elegen az autó körül. Lekerültek a hervatag állapotú ajtókárpitok, majd a hátsó lámpa foglalatok is erre a sorsra jutottak csak azok leműtésénél drasztikusabb módszerekhez kellett folyamodni a berohadt csavarok végett. Aztán megérkezett a hadtáp. Beburkoltuk a már-már hagyománnyá váló magyaros Pizzát, majd visszatértünk a tett színhelyére. A világítás rendbe lett rakva, már csak az index van hátra, de az a következő összejövetel témája lesz ugyanis a villogó jeladó kettyent meg és a tartalék sem volt jó. Ezek után  úgy döntöttünk, legyen már valami sikerélmény, menjünk pár kört az udvarban. Zsoltiék készségesen huppantak a volán mögé. A kuplung és a váltó némi anomáliával küzdött, de aztán megjavult. Egymást váltva köröztünk az udvaron, a motor hangjára nem lehetett panasz, a gázreakció még mindig frenetikus volt, a fékek is tették a dolgukat. A tesztvezetés végeztével többünk lecsatlakozott többek között én is meg Atis, ugyanis a Tuning Show megtekintése volt még betervezve. A nap hátralévő részének történéseit Vaskalaptól tudtam meg. „Zsírzás következett. A zsírzópontok közül volt olyan, amelyik nem vette be a zsírt, mert a zsírzógombot cserélni kell, és a bal első keréknél a gömbcsapszegek zsírzása idő hiányában elmaradt. De legalább a kormányműben az olajszint már rendben van. Viszont egy eddig megoldottnak vélt probléma ismét felbukkant: szivárog a kuplung munkahenger. Ezt a zsírzó brigád vette észre, amikor az ellenanyát meghúzta, és próbakuplungolást kért. Ezért recsegett a váltó a napi próbakörök alkalmával, ezért hiányzott a kuplungtartályból a fele folyadék. Ezt újra karmantyúzni kell. Vagy cserélni a munkahengert? Tehát ami legközelebbre maradt: kuplung munkahenger cseréje, indexrelé cseréje, új zsírzógombok, zsírzás, felújított benzintank beépítése.” A Retropartyzánokon való kiállítás előtt ezeket még el kell végezni, hogy ott már csak a látványos eredménnyel járó munkafolyamatokkal lehessen foglalkozni.

Természetesen KÉPEK meg VIDEÓK most is készültek!