Klub és egyéb Zaporozsecek

Mielőtt beköszöntött volna a nagy hőség és mindenki elment volna pihenni, tartottunk egy nyári szerelős klub napot. Tennivaló még volt bőven a klubautón, de egy régi-új vendéget is viszontláthattunk. Ismét kiscsoportos foglalkozás keretében bütyköltünk, és minden emberre jutott egy Zaporozsec. Ugyanis azon ritka esetek egyike fordult elő, hogy egyszerre 5 zapi ácsorgott az udvaron. A metálkék villám, Gyuri OT-s kopoltyúsa, Karcsi frissen fújt M-es gépe, a klubautó és a Csipkerózsika álmából ébredező sárga M-es Képes Gábor régen látott autója. Sokáig pihengetett már egy garázsban, nem ártott neki egy gyorsszerviz. Olajcsere, szűrő takarítás, szelephézag állítás. Rögtön ennek ugrottunk neki, de 4 ember túl sok volt az autó körül, úgyhogy kétfelé szakadt a társaság, a klubautón is volt mit csinálni. A motormágusunk, Gábor továbbra is a klubautó motorterét tökéletesítette, pár burkolatot még vissza kellett rakni. Az akna felett álló M-es zapin megtörtént az olajcsere, a centrifugál szűrőt is leszedtük, mert hát úgy illik, hogy legalább 2 olajcsere periódus után kitakarítja az ember. Hát bizony ennél az autónál ezt a műveletet már rég nem csinálta senki, volt némi olajsár a tárcsa oldalfalán. Mivel elég gyengécske volt a motor, kompressziót is mértünk. A 4 hengerből 2 nagyjából tette a dolgát, 1 még elment a 4. viszont nem volt hajlandó dolgozni. A szelephézagok sehol sem stimmeltek, de a beállítás után sem táltosodott meg a motor. Eközben a klubautón néztünk egy olajszintet. Megrökönyödve tapasztaltuk, hogy kb. dupla mennyiség van benne, mint kellene. Megszimatolva a nívópálcát sajnos benzin szagot éreztünk. Áteresztett az AC, és benzin került a motorolajba. Épp volt nálunk másik 2 AC, elkezdtünk hát legózni. A sárga M-essel végeztünk, kikerült a garázsból. Sajnos a motor komolyabb hozzányúlást igényelne, mert így 3 hengerrel elég erőtlen, és hát nem is tesz neki jót, ha huzamosabb ideig így használják. Mindenesetre amit „tábori körülmények” között meg tudtunk tenni, azt megtettük.

Az ebédszünetet követően összeállítottuk a klubautó AC pumpáját, majd leengedtük a benzinnel kevert olajat a motorból. Volt nálunk épp annyi olaj, amit be tudtunk önteni, majd rátértünk az ablaktörlő kérdésre. Ugyanis a motor nem igen akarta megmozgatni a lapátokat. Nem tudni mit gondoltak a szovjet mérnökök, amikor berakták a műszerfal mögé az ablaktörlőt mozgató mechanikát. Szinte az egész műszerfalat szét kellett bombázni, hogy ki lehessen szedni, de végül sikerült. Amíg mi az ablaktörlővel piszmogtunk Gyuri gépében is ki lett cserélve az olaj, és meg lett járatva a tavaly ősz óta mozdulatlan korallpiros zapi.

Az idő közben jól elment, úgyhogy befejeztük a munkálatokat. A klubzapival természetesen saját erejéből álltunk be a helyére és megállapítottuk, hogy az AC javítás sikerült. Kicsit az az érzésünk, hogy míg sikerül 1 lépést előre tenni a klubautóval, utána 2-t vissza kell lépnünk. De hát ez már csak ilyen. A lényeg, hogy végre saját lábán képes jönni, menni, megállni. És persze, hogy mindeközben a klubtagok jól érzik magukat.

Természetesen KÉPEK és VIDEÓK most is készültek arról, hogy mennyire jól éreztük magunkat.