IV. Zaporozsec Találkozó

IV_Zapi_talalkozo_plakat_forum

Beszámoló a Metálkék Villámon Száguldó Riporter tollából:

Tiszaparti magyar Zaporozsecek

A 4. Zaporozsec Találkozó története egészen a Retropartyzánok 2015-ös rendezvényéhez nyúlik vissza. Ugyanis nem akartuk elkövetni azt a hibát,mint 2014-ben, hogy nem csinálunk beharangozó filmet és a plakát is épphogy csak elkészült. Szóval idén Szabó Pista vállalta magára a 4. találkozó megszervezésének nemes feladatát, Szolnok és környéke helyszínnelPityu annyira komolyan gondolta a dolgot, hogy kész ötlettel állt elő a találkozó beharangozó filmjének leforgatásához is. A forgatás helyszíne Tiszasüly volt,Pityu kedvesének szüleinél. A telefonbanelmondta, hogy ő már mindent előre elintézett és kitalált,nekünk csak vinni kell egy kamerát és felvenni. Mondanom sem kell, hogy ilyen ideális körülmények között ritkán forgat a Koma Pictures stábja. Így hát fogtuk magunkat április 4.-énés leautóztunk Szolnokon keresztül Tiszasülyre. Minden úgy történt,ahogy a nagy könyvben meg van írva: a dekoráció, a koncepció, de még az időjárás is előre le volt tutizva. Tényleg csak a felvétel gombot kellett megnyomni. A FOTÓALBUMBÓL kiderül, milyen vidáman zajlott a forgatás. Az eredményét pedig ez a FILM rejti.
Április 24.-re, a Retropartyzánok kezdetére össze is állt a plakát és a film is. Úgy gondolom, a klub méreteihez és lehetőségeihez képest egész erős lett a marketingünk. Egyébként a rendezvényen nagy sikere volt a klubnak, hiszen 4 Zapival és egy Vaskalap által kiállított kismotorral jelentünk meg a standon. A metálkék villám pedig ezúttal mozgó reklámként funkcionált. Hol a dinamikus parkolóban, hol pedig Biatorbágyon az Oldtimer Premier-en lehetett vele találkozni. Egy szónak is száz a vége, minden adott volt a 4. Zaporozsec Találkozó sikeréhez.

2015.06.18. csütörtök

Ez volt a találkozó nulladik napja. Igazából a Koma Pictures stábja egy másik forgatás miatt érkezett ezen a napon a helyszínre. A Szolnok szerte hírhedt ifj. Kánya Zoltán idén is megrendezte a szokásos szovjet járműves találkozót, amihez kitalált egy beharangozó filmet. Így hát a Koma Pictures átvedlett SzoFiM bőrbe és a metálkék villámmal megjelent a tiszaligeti volt KISZ-tábor területén. A forgatás eredményesen lezajlott, estére pedig Pityu szervezett egy közös nulladik napi sütögetést a rezidenciájukon. A találkozó legkorábban érkező járműve ismét Zalából jött Bándiékkal. A háztűznéző alkalmával a garázsban lapuló titkos prodzsektet is szemrevételezhettük  és a legifjabb Pityut is megcsodálhatta a jelenlévő szűk kör. Egyszóval családias hangulatú sütögetéssel tüzeltük fel magunkat a találkozó következő  napjaira.

2015.06.19. péntek

Hivatalosan délben kezdődött a találkozó a Tiszaligeti Motel & Camping-ben. A délelőtt folyamán megejtette a metálkék brigád a bevásárlást és visszaérve a szálláshoz már szállingóztak is a vidáman fickándozó léghűtéses járművek a parkolóba. Atis, Legéndi Janiék, Balla Mikiék mind-mind ott voltak. A mikrofont megragadó Pityu rögtön körkérdést intézett a részvevőkhöz. A találkozó kérdése: „Szexeltél-e már Zaporozsecben?” és A hatásosság kedvéért Halászi Esztit is beszervezte műsorvezető társnak. A legkülönfélébb válaszok érkeztek a kérdésre, de ez majd a mozgókép témája lesz, most koncentráljuk az írott sajtóra. A körkérdést követően mindenki belakta a szobáját, majd a főszervező sorakozót fújt és már pöfögtek is a Zapik a Tisza túloldalára, a hajóállomáshoz. A találkozó első, eseményindító programja a sétahajózás volt. A parkolásnál már egy helyi újság (Új Néplap) fotósa várt minket, majd a csoportkép után vízre szálltunk. Sajnos nem volt épp kéznél LUAZ vagyis úszó Zapi, úgyhogy csak egy sima sétahajóval hasítottuk a vizet felfelé a Tiszán,  majd vissza. Ezután Következett a kollektív vásárlás, amiből a metálkék villám kimaradt, hiszen nem múlhat el találkozó kuplungfőhenger karmantyúzás nélkül. Vaskalap segédkezett a javítási munkálatokban. A kempingben ideális helyet nem találtunk a művelet elvégzéséhez, így arrébb mentünk egy kicsit, és egy útpadkára állva estünk neki. A művelet sikeresnek volt mondható, de sehogy sem lehetett légteleníteni a munkahengeren keresztül a rendszert. Így visszatoltuk a kempingbe és abban maradtunk, hogy majd reggel frissen, üdén újra nekiesünk. A társaság nagy része már túl is volt a vacsorán, úgyhogy volt mit bepótolni evés-ivás terén. Időközben Bándi Tomi meghozta a púpos Zapiba zárt vándoritókát, nem sokkal később pedig megérkezett a flaska életnagyságú változata Sopronból. Útközben sajnos egy kis baleset érte a kis piros púpost, ugyanis menet közben véletlenül kicsapódott a jobb oldali ajtó, és mivel ez hátrafelé nyílik, a kopoltyúig meg sem állt. Az ajtón lévő horpadást leszámítva azonban komolyabb baja nem lett a Zapinak, így ez a malőr nem befolyásolta a másnapi túrán való részvételt. A szombati nap mozgalmasnak ígérkezett, úgyhogy korán takarodót is fújt a társaság.

2015.06.20. szombat

Kora reggel indult a nap a metálkék villám alatt. De hiába volt a korai kelés, csak nem akarta a kuplung az igazat. Az udvaron viszont találtunk egy földbe vájt pincét, aminek a süllyesztett bejáratát aknaként lehetett használni. Légtelenítés, kuplungfőhenger kiszedés-berakás, fékolajban tocsogás, de továbbra sem működött. Közben Pityu ismertette a napi tudnivalókat és indulót fújt. Nem volt mit tenni, a metálkék villámot sajnos a kempingben kellett hagyni. Első programpontként átrobogtunk Szolnok belvárosán a vasútállomás mellett található légoltalmi pincéhez. A Polgárvédelmi kiállítás munkatársai több csoportban vezették végig a társaságot az épületben., majd némi pihenőt követően mindenki autóba pattant és már hörrentek is a V4-es léghűtésesek. Mivel a klub száguldó riportere kénytelen volt mellőzni állandó társát, a metálkék villámot, kihasználta a lehetőséget és több Zapit is kipróbált. Elsőként Pityuék felvezető autójára esett a választás,  némi benzinszag és egy karton doboznyi pogácsa társaságában vígan zötyögtünk a szomszédos Tiszajenőre, a Péli motormúzeumhoz. A falu határában szolidan lapul meg ez a motoros paradicsom. A parkolással nem volt gond, bőven akadt hely a fűben. Egy rövid tájékoztatót követően már mehettünk is gyönyörködni: csak kapkodta az ember a fejét annyi érdekes kétkerekű jármű ácsorgott a kiállító téren. Az egyik prototípus, a másikból csak nagyon keveset gyártottak. A sok ritka motor között szinte már félve sétálgatott mindenki, nehogy felboruljon valamelyik. Magángyűjteményhez képest igen szép volt a felhozatal, amit a rendelkezésre álló nagyjából 1 óra alatt csak felületesen lehetett átnézni. A szívélyes vendéglátást megköszönve vágtattunk is tovább Tőserdőre, a Holt-Tisza parthoz. Itt egy hosszabb szünet következett: volt idő ebédelni, az utasok egy sört is leguríthattak, a kilátót is meg lehetett nézni. A betervezett keretidőket tartanunk kellett, mert a 17 órakor kezdődő szolnoki meglepetés programra pontosan kellett érkezni. A 8 Zaporozsec és az 1 Tavria következő útja Csongrádra vezetett. A főúton egy rövid kávé és fagyi szünetet tartva indultunk tovább a híres csongrádi fa pontonhídhoz. Pontos információink nincsenek róla, hogy valaha is átkelt volna egyszerre ennyi Zaporozsec a fahídon, de megkockáztatható, hogy az utóbbi 30 évben biztos nem volt ilyen esemény. Miután a Magyar Zaporozsec Klub nagy izgalmak közepette átzötykölődött az itt-ott korhadt fapallókon, újra Szolnok felé vették az irányt. A parkolással ismét sikerült nagy feltűnést kelteni a belvárosban, ugyanis a Tiszavirág híd tövénél sikerült lerakni a gépsárkányokat. Mivel éppen zajlott a szolnoki X. Tiszavirág Fesztivál, jó pár vendégnek megakadt a tekintete a tömegesen – legalábbis a Magyar Zaporozsec Klub méreteit tekintve – betoppanó autókon. Időközben a meglepetés programról is lassan kezdett lehullani a lepel. Pityunak az az ötlete támadt még év elején, hogy ha sikerülne megcsinálni a 3. Zaporozsec Találkozó összefoglaló filmjét, akkor ő kibérelné a TISZApART MOZI-t, ahol közösen meg tudnánk nézni. A Koma Pictures természetesen kapott az alkalmon: Bármi is lesz, a filmnek kész kell lenni! hangzott a vezényszó. A film elkészült, sőt még egy igazi moziplakát is készült az ünnepi eseményhez. Popcorn, kóla, sör bekészítve, nézők a nézőtéren, indult is a film. Megmondom őszintén, kicsit formabontóan szókimondóra vágtam, mivel úgy gondoltam, hogy szűk körben veszi a lapot a társaság. Többé-kevésbé sikere is volt, és sosem fogom elfelejteni a Koma Pictures tagjaként, hogy az egyik filmem moziba került, még ha csak ilyen szűk réteg számára is. A program végeztével minden jelenlévő klubtaggal alá lett íratva a plakát, hogy nyoma is legyen az élménynek. Meg ha már így összegyűlt minden résztvevő az emléklapok és a matricák is ki lettek osztva.
A nagy boldogság közepette azonban gondolni kellett szegény metálkék villámra is, aki egész napját a kempingben töltötte egy pincefeljáró felett. Így hát Vaskalappal az oldalamon indítottunk egy utolsó rohamot a kuplung légtelenítésre. Nap közben a Magyar Zaporozsec Klub hivatalos Zaporozsecológus ura, Zsolti ajánlott egy módszert, amit utolsó reménysugárként ki is próbáltunk. A lényeg annyi volt, hogy a légtelenítő csavar kiszedése után ujjal kellett befogni a lyukat, gyakorlatilag ujjal kellett légteleníteni. És láss csodát, az elmélet a gyakorlatban is működött. A kuplung pedál felkeményedett és úgy tűnt minden rendben van. A próbakör alkalmával ez be is bizonyosodott. Hibátlanul lehetett váltani, megcsináltuk. Úgyhogy az előző estétől eltérően nyugodtan ült mindenki a tűz köré inni-enni, témázni.

2015.06.21. vasárnap

A kora reggel ezúttal nem szereléssel, hanem az előző este nyomainak eltakarításával kezdődött. A találkozó egyik záró momentumaként, megtörtént a táborbontás. Autók megpakolva, utolsó interjúk felvéve következhetett a záró programpont, a kőröstetétleni Kutyakaparó Csárda meglátogatása. A gazdag történelmi háttérrel bíró csárda gyakorlatilag a semmi közepén volt, de ideális helynek bizonyult, hogy a Magyar Zaporozsec Klub jelenlévő tagjai könnyes búcsút vegyenek egymástól és lezárják a 4. Zaporozsec Találkozó programzuhatagát. Már csak egy ügyet kellett lezárni:  Szász Atis “némi” pogácsával és péksüteménnyel támogatta a találkozót, viszont olyan mennyiség jött össze, hogy az utolsó napra is maradt belőle. Vaskalap jó kupec módjára próbálta a résztvevők között szétosztani a kombi Trabant csomagtartójából, de nem volt nagy igény az úti ellátmányra. Végül frappáns megoldás született, a helyi büfének át lett adva mint a Magyar Zaporozsec Klub ajándéka. Így a kecske is jóllakott és a káposzta is megmaradt.
No, akkor lássuk a konklúziót: Először is Pityu szolnoki kötődése jótékony hatással volt a találkozó zavartalan lebonyolítására. Szépséghibaként csak a metálkék villám lerobbanását lehetne említeni, de a Magyar Zaporozsec Klub ismét megmutatta, hogy egységben az erő. Mindenki kivette a részét a szerelésből. Ezúton köszönném meg Pityunak a fékolajat, a légtelenítő csövet; Vaskalapnak az autó alatti görnyedést és a kuplungpedál nyomkodását, Zsoltinak a megoldást és mindenki másnak a drukkolást. Ezt leszámítva azonban majdnem tökéletes volt a 4. zaporozseces megmozdulás. Erről tanúskodnak a találkozón készült FOTÓK is, aminek nézegetéséhez jó szórakozást kívánok!
Ha már a képekről szó esett, akkor említést érdemel a videó is. Mint minden évben, a Koma Pictures ezúttal is rögzítette az találkozó történéseit.

IV. Zaporozsec Találkozó beharangozó

IV. Zaporozsec Találkozó – FILM beharangozó

IV. Zaporozsec Találkozó – A FILM: