“Kedves gyerekek, a mai mese címe: A metálkék zaporozsec és a gonosz kuplung főhenger!
Október 1.-jén újabb zaporozsec klub találkozóra került sor Fozát kollégánál. A cél a klubautó motorjának szétbontása, állapotfelmérése. A metálkék zapi csapat egyedüli résztvevőjeként, kilátásba helyeztem, hogy egy aprócska kuplung főhenger cserét megejtenék a lelkes kollégák segítségével és utána nekiugranék a klubautó fékjeinek. Előző nap Fozát kolléga már jelezte, hogy 7-től lehet érkezni. Nah mondom akkor én ki is használom a korai időpontot és korán érkezem. 8 körül érkeztem, én voltam az első! Gyorsan kicseréltem a kuplung főhengert egy Atis által, Ukrajnából hozott példányra. Azt meg kell jegyezni, hogy már egyszer bent volt az autóban, de az egyik alu alátétnél eresztett, így ki lett szedve, meg lett „stoppolva” és úgy várta az újabb berakást. Aztán megérkezett Atis mester is, nekiláttunk a légtelenítésnek. Már vagy 5 perces pumpáltunk, de a kuplungpedál csak nem akart felkeményedni. Akkor megjöttek a többiek is és valahogy ottmaradtam a problémával egyedül. Hmmm… sehol nem folyt semmilyen olaj tehát csak az lehetett, hogy nem elég az olajszállító kapacitása a főhengernek, gondoltam. Aztán PT 34-42 kolléga a segítségemre sietett. Még nem tudta egyikünk sem, hogy mekkora szarba nyúltunk. Első körben arra jutottunk, hogy szétszedjük az eredetit, ami a kocsiban volt, mert annak csak annyi baja volt, hogy egy kicsit mindig eresztett a nyomórúd környékén. Kiderült, hogy enyhén kráteres a belseje. Ennek örömére szétszedtük az új főhengert is. Következett a méricskélés, mi lehet a különbség a két főhenger darabjai között. Megállapítottuk, hogy lényegi különbség nincs. Nah akkor rakjunk össze a kettőből egyet. Kiválogattuk a legjobb alkatrészeket és beletettük a új főhenger öntvény házába. Többek között a régi főhenger dugattyúja is bekerült. Király, gondoltuk. Beraktuk, pumpálásra azonban a nyomrúd körül konkrétan csorgott az olaj. Nah akkor biztos nem jó a dugattyú, be kell rakni az eredetijét. Remek ötlete támadt PT kollégának, ne szedjük ki a főhengert, hanem ott a helyén oldjuk meg. Az ötlet kiváló volt, a megvalósítás viszont….. zégergyűrű leszed, aztán…… némi kétségbeeséssel az arcunkon néztük ahogy a tartályban lévő összes olaj kifolyik a főhengeren keresztül egyrészt az utastérbe másrészt a csomagtérbe. Rongyok után kapkodás, víz, szivacs… úristen szétmarja a gumiszőnyeget, meg a festéket, most mi lesz. Hát igen elfelejtettük elszorítani a tartály gumicsövét. Na de most már legalább sehol nincs olaj. Ami volt azt sikeresen felitattuk. Megint következett a méricskélés, mi az isten lehet a különbség…. megint csak arra jutottunk, hogy semmi. Tehát összeraktuk az új öntvényházba az új dugattyúval, régi rugóval a szerkezetet. Beraktuk, nem eresztett sehol bár kicsit bugyogott a tartálykában az olaj, de ennek még nem tulajdonítottuk olyan nagy jelentőséget. Aknába le légteleníteni. De konkrétan semmi sem akart jönni, egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy a szörcsögés hang megszűnt. Szélvész gyorsasággal ugrottunk mindketten a csomagtérhez. Hát az történt, hogy….. fordítva lett berakva a főhengerbe a szerkezet, tehát nem szívta a tartályból az olajat hanem tolta. Eredmény kb. 2 dl olaj úszott a tartályok között a „dukkózáson”. Ismét rongyok után kapkodás, víz, szivacs. Mondom akkor rakjuk össze az eredeti főhengert, az legalább működött, még ha kicsit folyt is. Összerak, berak, elmegy ebédelni. Az ebéd csillagos 5-ös volt ezúton is köszönjük, Fozát kollégának. Ebéd után újult erővel estünk neki ismét a problémának. Légtelenítés… de nem akart keményedni a pedál. Kiderült, hogy a főhenger öntvény háza meg van repedve, ahol szivárog az olaj. Fasza, megint kiszedtük. Akkor már csak az van hátra, hogy az új főhenger házzal kezdjünk vmit. Viszont jobban szemügyre véve, kiderült, hogy az az öntvény is megrepedt. Én alapjában véve egy nyugodt ember vagyok, de ezt már azért nehezen viseltem. Már az járt a fejemben, hogy itt kell hagyni a verdát. Ekkor Fozát megjelent a kezében 2 db főhenger szerűséggel. Az egyik be volt állva a másik viszont használható volt. De mint kiderült az egy egykörös fék főfékhengere volt vmikor. Zapi doktorunk megerősítette, hogy az ugyanaz mint a kuplung főhenger csak más a bele. Hurrá… fény az alagút végén. Az összes főhenger belét kiszedtük. Az egyikből egy törött rugót sikerült kiműtenünk, de ez már csak hab volt a tortán, kínunkban már csak röhögtünk az egészen. Sikeresen összeraktuk a sokadik főhengert és beraktuk. Meglepve tapasztaltuk, hogy sehol sem ereszt és az olaj közlekedési útvonala is megfelelő. Aknába le…. légtelenítés……. Éééés végre elérkezett amire egész nap vártam, elkezdett folyamatosan dolgozni a munkahenger…. ennél gyönyörűbb dolgot nem tudtam elképzelni aznapra. A pedál felkeményedett és megelégedéssel nyugtáztuk, hogy SIKERÜLT!!!! Sikerült kiállni a garázsból, majd vissza. Eltakarítottam a olaj okozta károkat, illetve próbáltam és lassan a vérnyomásom is kezdett visszaállni a normál értékre. Az eredetileg max 1 órás munka tehát egész naposra hízott, eljátszottunk majd 1l fékolajat, nem beszélve az olaj okozta károkról. “